|
3 éves koromban kezdtem balettozni, a fő csábítás, az volt hogy a nagymamám zongorázott az órákon. Sajna a tanárnő lebetegedett, ezért abbahagytam a balettet, kb. 10 éves lehettem. Aztán kipróbáltam az RSG-t, de egy sajnálatos baleset miatt annak is vége szakadt. Egy időre feladtam a dolgot, de egyik nyáron a napközis táborban megismertem egy tánctanárt, aki formációs táncot tanított, főleg lányoknak, amit a következő évben szombatonként nála folytattam. Ezután „egyenes út” vezetett, - akkor még Úttörőháznak hívtuk – a házban levő versenytánc klubba. Ott próbáltam partnert találni, ami nem sikerült sajnos, ezért ezt is feladtam, ezután visszatértem a jól bevált „pár nélküli” formációs tánchoz. Egyszer egy közös tánctáborban megtaláltak, mert volt egy fiú pár nélkül, vele C kategóriáig eljutottunk. Sajnos közben abbahagyta, ezért ismét párkeresés indult. Ez már megint nem jött össze, ezért ismét félbe maradt a táncos karrierem. Évek múlva jelentkeztem a Magyar Művelődési Intézet által indított tánctanárképzőbe, ahova felvettek, és 2 év múlva sikeresen levizsgáztam. Azóta gyakorlatilag folyamatosan tanítok, barátok által szervezett csoportokkal kezdtem, aztán lehetőségem volt az Oktogon Tánc Centrumban tanítani, ahol 2001. óta tanítok. Azóta már több tánciskola is megtalált, ezek az Új Karnevál, és a Mizu táncklub, ahol szintén már évek óta tanítok. Főleg kezdő és haladó csoportjaim vannak. Szeretném minél több emberrel megismertetni és megszerettetni a táncok alapjait. Az életemben, a család és a gyerek mellett nagyon fontos szerepet játszik a tánc, fantasztikus kikapcsolódást, feltöltődést jelent számomra!
|